Részt vettem egy angol horror sztori író versenyen még Halloween környékén. Még nem igazán írtam angolul semmit főleg nem horrort, amit amúgy sem írtam soha. Nem szeretem a horror sztorikat sem, mert nem érzem őket túl hatásosnak, úgyhogy furcsa volt belevágnom egy ilyen projektbe, de hé! Valahol el kell kezdeni és őszintén szólva elégedett vagyok. Lent megtaláljátok a sztorit eredetiben, ugye angolul, ahogy először megírtam, de elsőként a fordítást láthatjátok magyarul.
🇭🇺🇭🇺🇭🇺
2120-nak kellett volna lennie a Jó évnek. 2119 szörnyű eseményei után reménykedtem benne, hogy 2120 életem egyik legjobb éve lesz. Most december 31-edike van, 23 óra 50 és ahogy visszagondolok az évre, ó te jó ég! Mekkorát tévedtem.
2119-ben úgy éreztem, hogy az életem a felborult. Életem szerelmével voltam együtt, de megcsalt a szívemet millió darabra törve szét. Az egész világot ő jelentette számomra és a szakításunk után depresszióba és az alkoholba csúsztam. Csak zuhantam és zuhantam egyre mélyebbre az agyam nyomasztó világába.
Amikor megtámadtam a saját anyámat, akkor döntöttem úgy, hogy véget kell ennek vetnem és szükségem van egy változásra. Mivel szinte minden elvesztette az értelmét a szememben úgy voltam vele, hogy csak be kellene állnom a seregbe.
Így is tettem. Ezért vagyok most egy bunkerben néhány bajtársammal… ugyanis 2120 egy katasztrófa volt.
Egy félresikerült kísérlettel kezdődött minden, amely felrobbant és egy halálos vírust uszított a környező területekre. Semmilyen információt nem tudunk beküldeni és semmi sem érkezik ki a körzetből. Néhány azt rebesgetik, hogy a vírus azonnal öl ha egy fertőzöttel érintkezel és hetekig megtalálható tárgyakon. Mások nagyszabású teóriákat állítanak fel a nép ritkítás gyanujával. Megjelent egy cikk, amit azóta is az egyik leghitelesebb forrásként tartunk számon, erről a rettegett kórról. Egy tudós adta ki, aki elvesztette testvérét a robbanásban. Azt állította, hogy a betegség zombi szerűvé teszi az embereket. Egy egész kontinenst le kellett zárnunk, amelynek azonban óriási hatásai voltak a gazdaságra.
Egy hatalmas világválsággal kellett szembenéznünk. Egy Nagy Gazdasági Világválság csak sokkal nagyobb. Sokan elvesztették az otthonukat, volt aki az utcán halt éhen. Csupán a milliárdosok tudtak továbbra is hétköznapi körülmények között élni. Májusra a világnépessége 8 milliárdról 7 milliárdra csökkent és nem volt megállás.
A kiéleződött helyzet már csak akkor vált szörnyűbbé, amikor a politikusok kerültek a rivaldafénybe. Az összes ország szenvedett és a kormányukat hibáztatták. Tisztán emlékszem a lázadásokra, tüntetésekre és tűz harcokra a saját országomban és a híradóban is. Terepre küldtek minket, hogy ártatlan civileket lőjjünk. Gyerekeket is… az egész világ lángokban állt. Mindannyiunknak meg kellett szoknunk a vér, holttestek és elveszett végtagok látványát a legkiszámíthatatlanabb helyeken. Az egyik iskolában ragadt gyerekek halálsikolya mind a mai napig visszhangzik a fejemben.
A Harmadik Világháboró is már a küszöbön állt. Szerencsére csak két országra korlátozódott a feszültség. Ez valamilyen megnyugvás volt a lehetetlen körülmények között. Bár már egyik országot se lehet többnek nevezni egy radioaktív pusztaságon kívül.
Ez volt egy hónapja. Egy éve alatt a Föld elvesztette élhetőségének egy harmadát és a populáció a legnagyobb csökkenésen ment át az ember történelmében.
Ebben az egy hónapban semmi sem történt. Úgy éreztük van végre egy pillanatnyi levegő vételünk és sok ideje várt remény ébredt bennünk. Mindenki az újévet ünnepli 2121-et várva, hogy tiszta lappal kezdjünk.
Az idő jelenleg 23:59.
2121 itt van 10 másodpercre.
Mind a tizen arra készülünk, hogy megbontsuk a legundorítóbb italt, amit valaha készítettek 9 másodperc múlva.
8 másodperc és minden rendben lesz.
7 másodperc. Annak a felesnyi alkoholnak olyan az íze, mint a méregnek.
6 másodperc. Bár lehet, hogy ez csak az én és a régi ivási szokásaim véleménye.
5… mindenki feláll.
4… “Megcsináltuk fiúk! Túléltük a pusztítást, amelyet Isten hozott a Földre!”
3…
2…
1…
De a “BÚÉK” kiálltása soha sem történt meg…
Az idő jelenleg 23:58 December 31. 2120.
🇬🇧🇬🇧🇬🇧
2120 was supposed to be a good year. After the strenuous events of 2119 I was hoping to have 2120 as one of the best years of my life.
It’s the 31th of december 23:50 and now as I am looking back, oh boy. How wrong I was.
In 2119 it felt like my world just turned upside down. I was with the love of my life. She cheated on me and broke my heart into a million pieces. She was my whole world and after our breakup I fell into alcoholism and depression. I fell deeper and deeper in the frustrating world of my mind. When I attacked my own mom I decided that it was time to change. Since almost everything had lost its importance in my life I should just join the army.
So that’s what I did. That’s why I am in a bunker with some of my mates... because 2120 was a disaster.
It started with a failed experiment which blew up and spread a deadly virus in surrounding areas. We aren’t getting any information going in or coming out from the territory. Some say that the disease kills instantly if you contact with an infected one and it can be found on objects even after weeks. Some other rumors are making exorbitant theories of the thinning of people. There was this article, which is considered to be one of the most authentic source about the mysterious disease, published by a scientist who had lost his brother in that blow up. He claimed that the disease is making people zombielike. A whole continent had to be locked down, which had an enormous impact on the world’s economy.
We faced a giant world economic crisis. A Great Depression but more depressing. Many lost their house, even starved to death in the streets. Only the ones who were considered to be billionaires could still live like a normal person with average conditions. By May the world’s population dropped from 8 billion to 7 billion and it was not over yet.
The acute situation only became more nerve wrecking when politicians came into the spotlight.
Since every country was suffering they all blamed it on their own government. I can remember the protests, rebels and the gun fights both in my country and on the news. They sent us out and made us shoot innocent civilians. Even kids... The whole world was on fire. We all had to get used to the sight of blood, dead bodies or lost limbs at the most unexpected places. The deathcry of the trapped children in one of the schools is still echoing in my mind.
World War Three was just around the corner. Gladly it only effected two countries after all. This was some kind of relief after all the terrible things, although neither of the states can be considered as a country or more than a radioactive hollowness.
This was one month ago. In just one year Earth lost one third of its livability and the human population had the biggest decrease in the history of humankind.
In this one month nothing happened. Finally we can have some break in this total mayhem and long awaited hope lit up. Everyone is celebrating new year’s eve waiting for 2121 to start with a blank page.
The time now is 23:59.
It’s 2121 in just 10 seconds.
All the ten of us are about to pop one of the worst drinks that has ever been created in 9 seconds.
8 seconds and everything is going to be better.
7 seconds. That shot of alcohol tastes like poison.
6 seconds. Or it’s maybe just me and my old drinking habits.
5... everyone is standing up.
4... “We made it guys! We survived the thinning that God has sent to us!”
3...
2...
1...
But the shout of Happy New Year never happened.
The time now is 23:58 December 31th. 2120.
-Carmen
Katt a képre
Megjegyzések
Megjegyzés küldése